Stresszkezelés, burnout prevenció a lelki túlélésért

A munkahelyi stressz okozta problémák a világ minden munkahelyén ismeretesek. A munkahelyi egészségfejlesztés a stressz oldását, kezelését célozza. A stressz a megterhelés-igénybevétel mértékének megállapításához járul hozzá. A stresszes állapot akkor jön létre, ha a pszichés képességek meghaladják a rendelkezésre álló erőforrásokat. A stresszállapot jelei, következményei testi változásokat, lelki reakciókat váltanak ki. A stressz hétköznapi jelenség, és ha megfelelően irányítjuk, jótékony hatását kiaknázva növelhetjük a teljesítményünket. Amennyiben viszont rosszul kezeljük, sőt figyelmen kívül hagyjuk, az életünket tesszük kockára. A stressz voltaképpen szervezetünk reakciója a rá nehezedő nyomásra, és éppen a terhelés mértéke határozza meg, hogy meg tudunk-e vele birkózni, avagy sem.

Létezik mérhető és nem mérhető stressz egyaránt.

Bizonyos költségeket lehetetlen pontosan meghatározni. Hogyan is számolhatnánk el a stressz okozta hibás döntésekkel vagy a csökkent kreativitásból eredő veszteségekkel? A munkahelyi stressz tízszer akkora bevételkiesést okoz, mint a munkabeszüntetések. Naponta több mint 250 ezer ember hiányzik valamilyen stresszel kapcsolatos betegség (pl. koszorúérpanaszok, agyvérzés, idegrendszeri problémák vagy alkohol okozta betegségek miatt. A stresszkezelés tulajdonképpen a ránk nehezedő nyomás leghatékonyabb kezelésének tudománya. Az a határ, amelyen a pozitív terhelés negatív hatású stresszé válik, egyénenként változó, sőt ez még életünk során is más és más.

Ha valaki nem tud többé célt kitűzni maga elé, elveszti motivációit, akkor ez egy egészségtelen állapotot indukál. Gyakran hallhatunk olyan esetekről - sajnos az egész társadalmat jellemzik -, amikor az illető elveszítve a saját sikeres munkájába vetett hitét, az alkoholhoz, drogokhoz nyúl átmeneti megoldást remélve problémáira. Legtöbb esetben ez az állapot sajnos nem csak átmeneti. Sokszor éppen a legsikeresebb emberek a legveszélyeztetettebbek, mivel a siker után attól rettegnek, hogy a sikerességüket nem tudják újabb sikerrel bizonyítani.

A kiégés (burnout) nemcsak a túlhajszolt menedzserek, a munkamániások betegsége, mindenkit fenyeget, aki munkáját és magánéletét huzamosan nem tudja összehangolni. A kiégés gyógyítása sokkal nehezebb, mint a megelőzése. A tünetek kialakulásáért nemcsak a páciens, hanem az őt körülvevő kollektíva is felelős. A kiégés (burnout) szindróma több összetevőből áll. A kiégettség szakaszosan alakul ki. A kiégés főleg azokat érinti, akik munkájuk révén közvetlenül kapcsolódnak más emberekhez. Az orvostól a pedagógusig, a vezető beosztásútól az ügyintézőig, a jogásztól a rendőrig széles skálán mozognak azok a szakmák, ahol minden nap emberekkel kell dolgozni, bánni, s amelyek művelőinél fennáll a kiégés veszélye. Tehát a motivált személyiség is telítődik azokkal a problémákkal, amelyek folyamatosan rázúdulnak. A kiégés nem statikus, egyszeri jelenség, hanem olyan folyamat, amely ciklikusan ismétlődik. Mivel kialakulásáért egyrészt az egyén jellemzői, másrészt a munkaszervezet egyes jellemzői tehetők felelőssé, a ciklus is két szinten módosítható.

A megelőzés (prevenció) és a beavatkozás (intervenció) megjelenhet a személy és az intézmény szintjén is.
Tréningünk foglalkozik a stresszel való megküzdés lehetőségeivel, azzal, hogy miért vezetnek kiégéshez a stresszes állapotok, és melyek a kiégést siettető munkahelyi stresszorok? Foglalkozunk a burnout szindróma okaival, a burnout (kiégés) megelőzésével, az öndiagnózisával és a kezelésével is.